A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát - derül ki egy felmérésből, amelyben a lakosság legfontosabb kognitív készségeit vizsgálták -
Nagy-Britanniában várható a legfejlettebb ipari gazdaságok csoportján belül a legmagasabb infláció az idén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett új globális előrejelzése szerint.
Az első negyedévben 0,4 százalékra gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak GDP-növekedése a tavalyi utolsó negyedévhez képest, amikor 0,2 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
A felsőoktatási jelentkezőszámok a 2020-as visszaesést követően stabilizálódni látszanak egy, a 2019-es értékektől és az azt megelőző évek tendenciáitól elmaradó szinten. Tanulmányunk alapján azt mutatjuk be, hogy makroszintű adatok fényében ez a trend összefüggésbe hozható az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár követelményének bevezetésével.
Nem volt érdemi hatással a koronavírus a nyugdíjkifizetésekre az OECD friss elemzése szerint, de több, a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok életét érintő változásra is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjasok nem panaszkodhatnak: egyike vagyunk azon országoknak, ahol a nyugdíjak a legközelebb állnak a keresetekhez, sőt, az utóbbi két évtizedben még nőtt is a nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme. Az OECD tanulmánya kitért a magyar nyugdíjrendszert érintő fontosabb változásokra is: a 13. havi nyugdíj és a munkáltatói szocho csökkentés sem jelent túl sok jót a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
A magyar társadalomban számos olyan növekedési tartalék azonosítható, amelyek az oktatási rendszer erősítésével kihasználhatók lennének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a kezdeti hátrányok csökkentése egyaránt hozzá tudna járulni a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséhez.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a nap- és a szélenergia aránya a globális villamosenergia-termelésben, és a koronavírus-járvány ellenére is kimagasló volt a növekedés mértéke. Nem lehet azonban nyugodtan hátradőlni, hiszen ennek ellenére alig csökkent valamit a szénalapú termelés mértéke a 2015-ös párizsi egyezmény óta, ami elsősorban az ázsiai gazdaságok növekvő energiaigényének köszönhető. Ennek következtében továbbra is a széntüzelésű erőművek adják a világ villamosenergia-termelésének mintegy harmadát. Ha nem csökken drasztikus mértékben a szén szerepe a következő évtizedben, akkor a 2050-es klímacélok elérése is veszélybe kerül. Az egyes országok között is hatalmas különbségek vannak abban, hogy milyen mértékben támaszkodnak tiszta energiaforrásokra, beleértve az atomenergiát is. Ebből a szempontból hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul a nemzetközi mezőnyben - derül ki az Ember nevű független klímakutató Global Electricity Review 2021-es kiadványából.
Minden OECD-s tagországra igaz, hogy a férfiak nyugdíja meghaladja a nőkét, átlagosan a nők 26%-kal kevesebb nyugdíjból élnek. A friss elemzés szerint a munkaerő-piaci folyamatok mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséghez, de lenne rá megoldás. Minden esetre a magyar nyugdíjas nők nem panaszkodhatnak, Magyarország kifejezetten jó helyen szerepel a nyugdíjkülönbségek tekintetében, nem úgy Ausztria.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
A koronavírus-járvány gazdasági kockázatai ellenére is a világgazdasági növekedéssel párhuzamosan az olajkereslet emelkedésével számol az idén az OPEC a csütörtökön publikált havi rendszeres jelentésében.
Az OECD idén ősszel is megjelentette „Education at a Glance” című éves kiadványát, amely vegyes képet fest a magyar oktatási rendszerről. A széleskörű állami óvodai rendszer, a duális képzés kiterjedtsége és a külföldi diákok arányának jelentős emelkedése kedvező, azonban a tanárok hatékonyabb terhelése és kellő utánpótlása, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők növelése egyaránt jelentős versenyképességi tartalékot szabadítana fel Magyarország számára.
Magyarország továbbra is őrzi élvonalbeli helyét az adócsökkentési rangsorokban, az OECD szerint hazánkban javult a második legnagyobb mértékben az adóterhelés - tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály.
Az új koronavírus okozta gazdasági recesszió valamilyen formában minden emberre hatással van. Ám vannak olyanok, akiknek a mindennapi megélhetését, illetve az elszegényedési kockázatát jóval inkább befolyásolja negatív irányba, mint másokét. Ők jellemzően olyan háztartások fenntartói, akik fiatalok, gyermekeket nevelnek és nincs diplomájuk.
A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
